Mi lenne, ha a szürkehályog vagy a látásromlás kezelése nem csupán a homályos látás megszüntetéséről szólna, hanem arról is, hogy milyen távolságokra szeretnél élesen látni a műtét után? A megfelelő műlencse kiválasztása sokaknak meghatározó döntés: befolyásolhatja, mennyire lesz kényelmes az olvasás, a vezetés, a számítógépes munka vagy éppen az arcok felismerése. Dr. Nagymihály Attila műlencse típusokat bemutató oldala az egyfókuszú, az erősített monofokális, az EDOF, a trifokális és a tórikus megoldásokat is felsorolja.
Mit tudnak az egyes műlencsék?
A monofokális, vagyis egyfókuszú műlencse egy meghatározott távolságra biztosít éles látást. Ez leggyakrabban a távoli fókusz, így a páciens a mindennapi tájékozódás, a közlekedés és a televíziózás során szemüveg nélkül is jól láthat. Közelre, például olvasáshoz azonban általában szükség lehet szemüvegre. Ennek előnye a kiszámítható, jó minőségű látás egy kiválasztott távolságban, és sok esetben ez a megoldás jelenti a legstabilabb kiindulópontot.
Az erősített monofokális műlencse a távoli látás mellett valamivel szélesebb látástartományt kínálhat. Ez azt jelentheti, hogy a páciens bizonyos köztes távolságokon (például műszerfal vagy nagyobb betűs kijelző esetén) kényelmesebben lát. Fontos azonban, hogy ez a típus sem feltétlenül szünteti meg teljesen az olvasószemüveg iránti igényt.
Az EDOF, azaz megnövelt fókusztartományú műlencse célja, hogy a távoli és a köztes látás között folyamatosabb átmenetet teremtsen. Hasznos lehet azoknak, akik sokat használnak digitális eszközöket, gyakran néznek középtávolságra, vagy szeretnék csökkenteni a szemüveghasználatot. Közelre azonban bizonyos helyzetekben továbbra is szükség lehet kiegészítő szemüvegre.
A multifokális műlencsék több fókuszt hoznak létre, ezáltal távolra és közelre is segíthetik az élesebb látást. A trifokális műlencse ezt a lehetőséget három fő látótávolság (távoli, köztes és közeli) lefedésével egészíti ki. Így nagyobb szabadságot adhat a szemüveg nélküli élethez, például olvasás, telefonhasználat vagy számítógépes munka közben.
A tórikus műlencse különleges szerepe
A tórikus műlencse elsősorban az asztigmia, közismert nevén a szemtengelyferdülés korrigálására szolgál. Asztigmia esetén a szaruhártya vagy ritkábban a szemlencse felszíne nem teljesen szabályos gömb alakú, ezért a fény nem egyetlen pontra fókuszálódik. Ennek következménye lehet a homályos vagy torz vagy látás, amely távolra és közelre egyaránt zavaróvá válhat.
A tórikus kialakítás nem önálló látástávolságot jelent, hanem egy olyan optikai tulajdonságot, amely a cilinderes fénytörési hiba csökkentését célozza. Ezért létezhet tórikus monofokális, tórikus EDOF vagy tórikus trifokális műlencse is. Másképpen fogalmazva: a tórikus azt mutatja meg, hogy a lencse korrigálja-e az asztigmiát, míg a monofokális, EDOF vagy trifokális elsősorban azt jelzi, milyen látótávolságokra tervezték az optikát.
A tórikus műlencse megfelelő tengelybeállítása szintén fontos, hiszen az optikát a tervezett irányban kell elhelyezni. A műtét előtti mérések, a szaruhártya vizsgálata és az egyéni látásigények együtt határozzák meg, melyik lencsetípus lehet célszerű.